English version is below…
A Berkshirei dombvidék híres a Shaker-ekről is. A Hancock Shaker Falumúzeum Pittsfield határában van.
A Shakerek egy csaknem teljesen eltűnt vallási közösség. Nevüket onnan kapták, hogy a szertartások közben többen transzba esve remegtek (shaking). A közösség igen sikeres volt gazdaságilag, rengeteg technikai újítást vezettek be (főként a mezőgazdaságban, de híresek az általuk készített bútorok is, amik ma is nagyon praktikusak jól kitalált fiókjaikkal). A közösségben elkülönülve éltek a nők és a férfiak. Mindenki dolgozott a közösségért, saját vagyonuk nem volt.
A múzeum után irány Amherst, ahol fő partnerünk, a Scandinavian Seminar irodája található. Éppen az előző nap költöztek át a régi nagy épületből egy kisebb irodába – nagy változások vannak folyamatban –, így a régi és az új irodát is megnézhettük. Jacqueline, a cég vezetője elvitt minket ebédelni egy kínai étterembe, ahol megkóstoltam a keserű dinnyét mint köret, és egészen érdekes volt.
Majd irány Boston. Ingrid férje Don a Boston Globe újságírója, ezért hét közben a városban bérel lakást. Bostonnak remek a tömegközlekedése, busszal és metróval hamar eljutottunk a belvárosba. Átsétáltunk az USA első közparkján, majd felmentünk a Beacon Hill-re, ami az egyik legelegánsabb lakónegyede a városnak. Majd Don a Trattoria di Monica www.trattoriadimonica.com étterembe vitt minket vacsorázni. A város északi negyedében élnek az olasz bevándorlók, és még ma is sok eredeti olasz éttermet, cukrászdát lehet találni. A vacsora remek volt, és egy nagyon kellemes bort ittunk Umbriából – ahol Ingrid festőművész lánya él és dolgozik.
A régi iroda / the former office
Az új iroda / The new office
Amherst - Boston – 10th September 2009, Thursday
The Berkshires is famous for the Shaker heritage. Just outside of Pittsfield we visited the Hancock Shaker Village Museum. http://www.hancockshakervillage.org
The Shakers were a really prosperous religious group – which nearly disappeared by now. In the community men and women lived separatly and all worked for the community. They had amazing innovations especially in agriculture, woodwork. Shaker furniture is still a very specious commodity. The museum is great – so much to experience in a short time.
We were expected by Jacqueline, Adelia and Megan for lunch in Amherst – the headquater of Scandinavian Seminar. Since we are working togehter very closely in the last 10 years it was a really exciting day for me to see them in their office. Actually I was lucky enough to see there former and their new office since they just moved the day before. Jacqueline took us out for a nice Chinese lunch where I tasted bittermelon as a vegetable. It was quite unusual but nice. Time was short, since we had to get to Boston by the evening. Don, the husband of Ingrid works for The Boston Globe, so he rents an apartment in the town. He took us out to a nice Italian Restaurant – Trattoria di Monica on the North End, where we had a delicious dinner and we drank some wine from Umbria (this is the place where their dughter Lucy lives and works as a painter).
