Eva - Karesz US Trip

Ma reggel körülnéztünk Seattle belvárosában és elmentünk bevásárolni a piacra. Itt mindent lehet kapni, még magyar kolbászt is. A halkereskedők egész kis műsort kreálnak, a kiválasztott halat átdobják a pulton, majd becsomagolják és ismét átdobják, a kedves vevő irányába. Washington állam híres cseresznyetermelő vidék, egy cég remek szárított cseresznyét valamint csokoládéval bevont cseresznyét árul – amit meg is lehet kóstolni.

 

Délután 1-re Nancy és Rick érkezett meg, akik egy szicíliai főző túrán ismerkedtek meg Loralynnel és itt tartják a borkészleteiket. Washington állam körülbelül Magyarországgal azonos magasságban van és remek borokat készítenek.

Évente 2-szer eljönnek főzni és meginni a borkészletek egy részét.

Ezen a napon Nancy rákfasírtott készített – ami magasan a legjobb volt, amit eddig ettünk. Majd egy karfiollevest, amibe mogyoróvajat kevertünk. Ezt követte az én vörösboros sertéspörköltem nokedlivel. Kis kihívás volt nokedli szaggató nélkül, de remek lett. A család 100 éves macskája Boris ezt az egy fogást ette meg teljes egészében (természetesen ő is kapott mindenből egy falatot).

Majd jött Loralyn grúz kecskesajtos lepénye kövön sütve. Végül egy Helga által sütött német almás lepény. Ekkor már 10 óra volt és 4 üveg washingtoni bort sikerült befejezni. Az est fénypontja csak ekkor következett, ugyanis kinyitottuk Loralyn utolsó palackját a sok évvel ezelőtt beszerzett 5 puttonyos Tokaji Aszúból. Az üvegen még a szocialista címer volt és az évszám 1958!

Izgatottan vártuk, hogy vajon mi jön ki 51 év után a palackból. A színe nagyon mély borostyán volt és volt benne bőven üledék is, de az íze még mindig Tokaji volt.

Ilyen élményben sem hiszem, hogy még lesz részem, hogy egy 51 éves tokaji aszút kóstoljak Seattleben! Hétfőn ismét átrepültem a kontinensen és estére hazaérkeztem Baltimoreba.   

 

We went to downtown Seattle, and we did our shopping on the market. You can really buy everything on that market. Hungarian Sausage, chocolate covered dried cherries (one of the delicacies of Washington State. And of course the biggest show is the fish mongers, who are throwing the fish across the counters for wrapping and delivering it to the costumers.

By 1 pm we had Nancy and Rick coming to see us. Loralyn has met them on a cooking trip in Sicaly. They also store their wine here, so they come twice a year to cook and drink some of the wine stocks. Washington State is actually on the same latitude like Hungary, so the wines are quite nice there.

We started cooking and Nancy prepared the most delicious crab cakes I ever had. Then we had a cream of cauliflower soup, which was flavored with fresh hazelnut butter. Then my Hungarian pork stew (pörkölt) came along with some freshly made spratzels (it was a challenge without the spratzel maker – but it worked out fine.) The 100 year old cat of the family Boris finished every bit of his pörkölt. Of course he got a bit of everything we ate.

Then Loralyns Georgian flatbread came filled with goat cheese. The a German apple tart. By this time it was 10 pm and we finished 4 bottles of Washington wine. The highlight of the evening just approached. We were opening the last bottle of Loralyn Tokaj Aszú stock she picked up many years ago. It was 5 puttonyos, what is quite sweet. It had the old communist coat of arm on it and the date 1958! We were really excited to see what comes out of the bottle after 51 years. It had a dark amber color and it still tasted Tokaj Aszú! I do not think I will have a similar experience soon to taste a 51 year old Aszú in Washington State. On Monday I was flying back to the east coast again.